Tévhitek kerti szivattyúkkal kapcsolatban

Nagy szivattyú=sok víz?    
    Az első és leggyakoribb tévhit, hogy a nagyobb teljesítményű szivattyú több vizet és nagyobb nyomást fog tudni ugyan azon a kúton. A probléma ezzel az, hogy a kutak paraméterei adottak, így ez csak abban az esetben teljesül, ha a kút vízhozama kiszolgálja a nagyobb készülék által kért teljesítményt is. Ha a szivattyú maximum vízhozama túlságosan meghaladja a kút maximum teljesítményét, több probléma is felléphet. Legrosszabb esetben a kút elkezdhet homokolni a túlterhelés miatt. Előfordulhat olyan eset is, hogy a helyes szerelvényezések ellenére (ALAPOK CIKK) folyamatosan elejti a szivattyú a vízoszlopot és sűrűn újra kell töltenünk és légtelenítenünk a rendszert, ha ez a jelenség automatizált, felügyelet nélküli rendszernél következik be, nagy eséllyel károsodni fog a szivattyúnk. Tehát szivattyú méretet csak abban az esetben növeljünk, ha megbizonyosodtunk arról, hogy a kút képes kiszolgálni a készüléket.

Fém vagy műanyag járókerék?
    Következő tévhit a szivattyú járókerekének anyagával kapcsolatos. A járókerék felelős azért, hogy a motor forgási energiáját átalakítsa centrifugális erőkké, kényszerítse a folyadékot nagyobb térfogatú helyre történő belépésre, így szívóérőt kifejtve a folyadék szállítására (leegyszerűsítve). A járókerekek (más néven szivattyú lapát vagy impeller) kisebb teljesítményű szivattyúk esetén általában műanyagból, bronzból, vagy inox anyagokból készülnek. Nagyobb teljesítményeknél az erőhatások és a kavitációval szemben nagyobb ellenálló képességük miatt többnyire csak fém lapáttal készülnek.

    A műanyag járókerék előnye az ár, viszonylag olcsó és egyszerű előállítani, a vásárlók félelme általában az, hogy nagyon könnyen törik és elkopik. Törés csak abban az esetben fordul elő, ha olyan nagy, szilárd szennyeződés jut hozzá, amely fizikai behatás után eltöri a lapátot vagy ha szakszerűtlen szervízeléskor a szerelő töri el, mert nem bírja lehúzni a tengelyről. Szakszervízünk tapasztalatai alapján bátran kijelenthetjük, hogy elenyésző azon javítások száma ami abból fakad, hogy nem lehet lehúzni a tengelyről a járókereket törés nélkül (ellenkező esetben akkora erőt kell kifejteni, hogy a fém járókerék is olyan maradandó alakváltozást szenvedne, hogy azt is cserélni kellene, hiába fém).
    Egy esetleges szárazon futás esetén (TIPIKUS MEGHIBÁSODÁSOK CIKK), az esetek 95%-ban a fém lapát is olyan mértékben károsodik, hogy muszáj újra cserélnünk, viszont ezek az alkatrészek szinte minden gyártónál olyan drágák, hogy általában műanyag lapáttal helyettesítjük őket ilyen javítások esetében.
    A műanyag járókerekek olyan kemény, nagy szilárdságú anyagból készülnek, melyeknek a kopásállóságuk is igen nagy, így a kopástól sem kell tartanunk, hiszen normál esetben semmilyen más alkatrésszel nem surlódik. A kopását csak nagy mennyiségű szilárd szennyeződés okozhatja (pl. Homok) amelyek bejutásától normál esetben is védenünk kell a készüléket.

Nagy motor=sok víz+nagy nyomás
    A forgalomban lévő készülékek teljesítményét több adat határozza meg. A szivattyúkra jellemző adatok: (ALAPOK CIKK)
-motor teljesítmény
-max vízszállítás
-max emelőmagasság/nyomás
-max szívómélység
FONTOS, hogy nem egyenesen arányos a motorteljesítmény a hasznos hidraulikai/folyadék teljesítménnyel. Szivattyú választáskor mindig a megfelelő arányokat tartsuk szem előtt, minél nagyobb egy készülék hatásfoka, annál nagyobb hidraulikai teljesítményt tudunk elérni a lehető legkisebb energiával/árammal. Minden teljesítmény adat együttes arányait és viszonyait hasonlítsuk össze két készülék között, ne csak a motor teljesítményt. Hiába van egy “erős” 1500W-os motorral szerelt szivattyúnk rossz hatásfokkal, ha azt más gyártmány eléri 1100W-os motorral is. A gyártók többsége a motor névleges teljesítményét tüntetik fel az adattáblán, előfordul viszont olyan eset is, ahol csak a motor maximum felvehető teljesítménye szerepel, ami magasabb érték mint a névleges teljesítmény!