Alapok
Miután kiválasztottuk a nekünk megfelelő szivattyút (segítséget találsz IDE KATTINTVA), a következő feladatunk a szerelvényezés és üzemeltetési hely kiválasztása.
A szerelvényezéskor az elsődleges fő szabályunk a minél kevesebb szerelvény a legbiztonságosabb kötésekkel és tömítésekkel. A szerelvények, idomok számának csökkentésével a hibaforrásokat csökkentjük. Ha egy szerteágazó “karácsonyfát” építünk a szívó oldalra, szinte biztos, hogy valamelyik kötésnél fals levegőt fog szívni a készülék, ami a szivattyúnk teljesítményének csökkenésével, legrosszabb esetben meghibásodásával fog járni.
A szívó oldal:
A kút átmérőjének megállapítása után több verziónk is van a szivattyúhoz való csatlakoztatáshoz. A legelterjedtebb verzió a lefolyóidomos “rádugós” szivattyú csatlakozó, mely nagyon gyors és egyszerű, de kevésbé biztonságos a kút falához való tömítésben. Sokkal biztonságosabb verzió a fém könyökkel szerelt szivattyú csatlakozó. Az előnye, hogy a két cső rész egy vékony falú vásznas gumitömlővel és bilincsekkel van egymáshoz rögzítve, így sokkal nagyobb felületen tömít.
A következő idom a rugós visszacsapó szelep. Az üzemeltetés szempontjából nem kötelező a jelenléte a szívó oldalban (de nagy mértékben megkönnyíti az életünket a légtelenítéskor és kíméljük a kutat) viszont nyomástartó rendszereknél (melyről részletesebben IDE KATTINTVA olvashat) kötelező! FONTOS, hogy csak fém tányéros rugós szelepet használjunk!
Sokszor nem kivitelezhető ilyen egyszerűen és kevés idommal a szívó oldal szerelvényezése, mert távolabb kell helyeznünk a készüléket a kúttól. Ilyenkor megengedett plusz idomok vagy csőszakasz beépítése, de csak olyan módón, hogy hosszú távon biztosítva legyen a fals levegő mentes szerelvényezés!
TILOS a szívóoldalba olyan lágy falú tömlőt beépíteni amit a szivattyú össze tud szívni pl. flexibilis bekötőcső, locsolótömlő stb!
A nyomó oldal:
A nyomó oldal szerelvényezése már sokkal egyszerűbb, bármilyen szerelvényeket vagy csöveket használhatunk, amelyek a szivattyúnk maximum nyomás teljesítménye fölé vannak hitelesítve és nem szűkítik le túlságosan a kilépő keresztmetszetet, hiszen ez drasztikus teljesítménycsökkenéssel járhat. A másik alapvető kritérium, hogy ne legyenek szivárgó/csöpögő szerelvények.
A menettömítéseket teflonszalaggal vagy teflonzsinórral ajánljuk elvégezni!
Az üzemeltetési hely:
A szivattyúk többségénél az üzemeltetési körülményekre a következő kritériumok vonatkoznak: Környezeti hatásoktól mentes, jól szellőző helyen kell üzemeltetnünk. Ez azt jelenti, hogy nem szabad közvetlen napsütésnek, esőnek, fagynak érnie készülékünket, viszont nem “csomagolhatjuk” be annyira, hogy a szellőzés és hűtés ne legyen biztosított.
Sűrű gyakorlati példa a szivattyúaknába telepített készülék. A fő probléma a pára, hiszen a villanymotor hőt termel, viszont a szállított vízzel érintkező szerelvények és szivattyú alkatrészek jóval hidegebbek ettől és a környezettől, így folyamatos pára képződik. A nagy mértékű pára drasztikusan lecsökkenti szivattyúnk élettartamát, ezért feltétlen biztosítsunk az aknában szellőzést, ezzel elkerülhető az idő előtti meghibásodás.
FONTOS, hogy a szivattyúk motorjainak többsége nincs védve a beázás ellen, így feltétlen szükséges a megfelelő üzemeltetési környezet, mert egy esetleges beázáskor az áramütés veszélye is fent áll!